Centenáriumi Örmény Napok 2007 szept 6-9 |
| Görög Joachim Társaság szervezésében:
Centenáriumi Örmény Napok
2007. szeptember 6-tól 9-ig.
Szeptember 6.-a, csütörtök.
16,00 Séta a történelmi időben - vezeti András Szabolcs, indulás örmény templom kertjéből
Koszorúzás a híres gyergyószentmiklósi örmény személyiségek emlékhelyein,
18,00 A Centenáriumi Örmény Napok ünnepélyes megnyitója. Helyszín: Pro Art Galéria,
Dr. Becsek-Garda Dezső, történész, Gyergyószentmiklósi örmények,
Veress Ilka, szociológus, Etnikai identitás-narratívák a szamosújvári örmény közösség körében,
20,00 David Yengibarian harmónika-művész, Jazz koncert, Helyszín: Művelődési Ház nagyterme, belépés ingyenes.
Szeptember 7.-e, péntek. Helyszín: Tarisznyás Márton Múzeum
17,00 Zárug Béla, Zárug Katalin, Örményország-fotókiállítás,
18,00 Örmény ételkóstoló a Múzeumkertben.
Szeptember 8.-a, szombat. Helyszín: Pro Art Galéria
17,00 Gazdovits Miklós, örménység-kutató, Az erdélyi örmények történetébõl című könyvének bemutatója,
18,00 Dr. Issekutz Sarolta, Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület tevékenysége és kapcsolatai az õshazával, az örmény diaszpórákkal,
19,00 Baróti László-Sándor, Élménybeszámoló a Lourdes-i zarándoklatról.
Szeptember 9.-e, vasárnap.
10,00 Búcsús szentmise az örmény-katolikus templomban,
12,00 Orel Dezső elméktábla-avató.
| | |
Centenáriumi Örmény Napok beszámoló |
| Tartalom | | |
|
|
Első Gyergyói Örmény Napok |
| Első Gyergyói Örmény Napok
Az Első Gyergyói Örmény Napok megszervezését, a Görög Joachim Társaság néven, április 13-15 között rendeztük meg a Pro Art Galériában.
Miért fontos ma 2007-ben az örmény kulturáról és az erdélyi örménységről beszélni? Egyrészt azért, mert egy egyedülálló kulturális örökséget hagytak ránk, másrészt mert egy érték-teremtő, hagyományaihoz és vallásához hűen ragaszkodó népcsoport a mai napig. És ma, amikor Gyergyószentmiklós 100 éves évfordulóját ünnepli, fontos beszélnünk erről a teremtő értékről, és fontos beszélnünk a közösségről.
Az erdélyi örménység fenmaradását, a vándorlás, és a betelepedés időszakától két alappillér tette lehetővé: a hitéhez való feltétlen ragaszkodása, és a nyelvéhez, kultúrájához való ragaszkodása. Nem véletlen, hogy nagy költőnk, Reményik Sándor néhány száz évvel az örménység Erdélybe való betelepülése után, ezen két alappillérben látja a kissebbségi megmaradás zálogát: “ne hagyjátok a templomot, a templomot, s az iskolát”. Az örménység nyelvét másfélszáz évvel ezelőtt elveszítve, csak egyházi szertartásaiban őrzi azt, így teljes mértékben a magyar kultúra, és a Kárpát-medencei magyarság része lett, egy értékes színfoltja, ennek a sokszínű és befogadó magyarságnak, amelynek örökségét saját örökségével gazdagítja.
Az Első Gyergyói Örmény Napok kultúrális rendezvényt, örmény szárazású illetve az örmény kultúra fennmaradásáért tenni akaró fiatalok szervezték: Buslig Barna, Fehér Csongor, Madaras Szilárd, Selyem András. A hagyomány teremtő szándékot jelzi az “Első” –szám, mert elhatározásunk, hogy minden évben mgszervezzük az örmény kultúrális napokat. Nevünket az egyik legnagyobb gyergyószentmiklósi örmény-magyar egyházi személy után Görög Joachim Társaságnak választottuk.
Arról a Görög Joachimről, akiről utóda, Vákár József plébános így ír:
„Ritka szép emberi tulajdonokkal és lelki kiválóságokkal megáldott nagy alakja volt az örménységnek, épp úgy mint az összmagyarságnak.
-Éles értelem, széles körű tudás, találó leleményesség, bölcs tapintat, okos körültekintés, mindenkin segíteni kész jó szív, imponáló energia, határtalan munkabírás, előkelő fellépés, nemes modor, gyöngéd lelkiismeret, buzgó papi lelkület és állandóan csillogó kedély jellemezte őt.”
Csak köszönni tudjuk, a Pro Art Gelériának, hogy helyet adott a rendezvénynek és bízott bennünk. Az adatgyűjtés során nagy segítséget nyújtottak: ft. Baróti László Sándor plébános úr, az örmény egyháztanács, Lázár Mária, illetve Lázár Alfréd és Lázár János urak, valamint Csergő Tibor múzeum igazgató úr.
Az első nap, péntek 13 jegyében
Nem hittünk a babonának, és belevágtunk, a hagyományteremtő céllal létrehozott „első” rendezvénynek, amelynek indulása épp péntek 13 délutánjára esett. Az előre nem tudható kellemetlen események néhány nappal ezelőtt, úgy kezdődtek, hogy Selyem András a munkahelyéről nem tudott elkérezni... Szerencse a szerencsétlenségben, hogy előadását helyettesíteni lehetett Dukai Ditta hasonló témájú bemutatójával, azonban András így is nagyon hiányzott az egész rendezvényünk alatt.
Viszont az hogy az előadónk, Dukai Ditta busza, ma reggel miért késett, hogy társunk, aki várt rá majd lefagyott, már nagyjából az előjátéka volt a péntek 13-ai hangulatnak.
Az előadáshoz kell egy gép, egy videó vetítő, és valaki aki az ezekkel járó kábeleket összeköti, a gép mellé ül, és irányítja a vetítést, az előadó jelzésére.
Na jó, de mi van akkor, amikor egy laptopról szeretnénk vetíteni, és a projektor vetítő-oldalára sehogyse akarja kivetíteni a slide-showt, és ráadásul kell egy videofilmet is megnézni, és annyi a kábel, és az érdekes kimenet, meg bemenet, hogy az ember összezavarodik tőle?
A program csúszott és mi gőzerővel probáltunk rájönni, mi hova jár A videó nem indult, és a hangfalak sem akartak semmi hangot kiadni.
A péntek 13-at úgy élheti túl az ember, ha vannak jószándékú emberek a környezetében. Ilyen volt Zsigmond Attila, aki riportot készíteni jött gyorsan szétszedte és működőképessé tette a videót. Utána össze is rakta, köszönet érte! Berszán Árus Zsolt, a DVD kimenet-bemeneti labirintusában próbált eligazítani. Köszönet érte!
Dániel Boti megérkezett a saját laptopjával, kimentve ez által. Köszönet érte!
És így, kicsit megkésve indulhatott a rendezvény.
Madaras Szilárd a felvezetőben az örménység értékteremtő voltáról beszélt, amely főleg most a 100 évet évforduló kapcsán kötelez minket, hogy beszéljünk, erről a "teremtő értékről", és a közösségről. Valamint arról, hogy Görög Joachim személyisége méltó arra hogy ez a fiatal örmény-magyar csapat nevévé válassza.
Főtisztelendő Baróti László Sándor beszédében, a Gyergyóban, a múlt század elején élő értékes emberről Görög Joachimról beszélt, aki közösségéért mindenre képes volt. Nagytudású egyházi, közéleti pap volt, akit úgy az örménység, mint a magyarság sajátjának tartott. Nagyban hozzájárult, a várossá alakuláshoz, illetve 1920 után szenátorként képviselte a kisebbségbe szorult magyarságot.
Dukai Ditta bemutatta Örményországot, megtudtuk azt, hogy a jólelkű örmények táblát emeltek a kivágott fáknak, szobrot, egy virágárusnak, aki a gyerekeknek ingyen osztogatta, hogy Jereván városterve egy körkörös ívekbe zárt sokszög amelynek fenti látképe lenyűgöző, az Ararát nem látszik mindig, de néha mint egy égi jel felbukkan, és mégis minden örmény a házát úgy építi, hogy rálátása legyen. Igényesség keveredik a keleti érzülettel, az emberi kötődések mélyebbek, és az utcán szeretnek sok mindent megbeszélni, a közösségben, szeretik a hagyományokat, és a saját kultúrájukat becsülik, szeretik, barátságosak az idegenekkel, minket magyarokat különösen kedvelnek.
A Vodka Lemon, egy nagyon kedves humoros film volt, az örmény vidéki hétköznapokról.
Második nap- Gyergyó településfejlődése, és a közösségi élet
A második napunk remekül startolt, bár a sárga plakátot, amely nagy betűkkel hirdette: „Első Gyergyói Örmény Napok” sok helyről letépte a szél, és a déli 14 órás indulás sem volt a legalkalmasabb kezdésre.
Azért volt hallgatósága öreg és fiatal, Madaras Péter előadásának, amely a „Mesélő házak” címmel a városunk településfejlődését, a jellegzetesen örmények által megvalósított építkezéseket, így a Főtér kialakulását mutatta be.
A „Mesélő házak” előadást, jó egy hónapos anyaggyűjtés előzte meg, és úgy korabeli, mint mai fotókkal nagyon jól dokumentálva volt, közösségünk idősebb tagjai sokat segítettek az örmény eredetű, örmények által épített házak feltérképezésében.
Sok új dolgot hallhattunk, kiderült, melyek a legrégebbi házak a Főtéren, pl. a jelenlegi Brummogó is egy régi örmény kereskedő ház volt, és vele szemben a Bocsánzcy ház szintén egyik legrégebbi.
A mai BRD-t is magába foglaló tömbház, helyén a II. Világháború végéig, (lehet az énekben is szereplő) Cziffra palota állt, amely az egyik legszebb épülete volt a Főtérnek, hogy a Márton Áron utca a katolikus templomtól felfele, az un. „örmény sor”, mind „parasztbarokk” stílusba épült.
Kiderült, hogy valamikor a Főtéren benzinkút állt, az 50-es évektől kezdték fákkal teleültetni a teret, addig egy nyitott sétány volt, hogy volt valamikor térzene a Főtéren, hogy az Örmény utcába a papoknak egy fafolyósót építettek ki, hogy ne sározzák össze magukat, amíg a templomba mentek, és más hasonló érdekességeket, mint azt, hogy Orel Dezső, városunk első polgármestere házába, ma a Rubin Stúdió van.
Szemünk előtt fejlődött ki Gyergyószentmiklós arculata, abból az állapotából, amelyet a legrégebbi fotó őriz.
A kommunizmus alatt lerombolták a kisebb, de ugyanannyira szép és kedves házakat, hogy két emeleteseket építsenek, így járt azon örmény kereskedő háza, aki borpatikát működtetett, és helyébe épült a Nagyáruház. A szép boltíves ablakokat négyszögesre cserélték, de a házak még így is őrzik a korabeli szépségükből valamennyit. És valljuk be, nagyon sokan nem tudják, hogy ezek majdnem mind az örmény kereskedők házai voltak, akik a leggyakrabban felül éltek, és alul az üzletet működtették, és széppé tették városunk főterét.
Ezután az örmény közösség éltetéről szólt egy bemutató, a XX. század eleji egyházról, amelynek leírását a Dr Sahag Koghian szentszéki kormányzó látogatása alkalmából jegyeztek le. Ez a Dr Sahag kormányzó úr arcképe. látható egyébként a Selyem András által tervezett plakáton.
Ahhoz képest, hogy az előadás címe az volt: „Kis örmény kultúrtörténet” -lassan-lassan kiderült, az örmény kultúra nem is olyan kicsi.
Az építkezések kapcsán, és az érték-teremtés jegyében, de most már az egyetemes örmény kultúrából merítve következett egy bemutató Dukai Dittától, Örményország gyönyörű épületeiről, és kőfaragási csodáiról. A kő megformálását már az V. Századtól mesterien űzik, a faragás aprólékos, igényes, és elbűvölő, mint a varrott csipke. Gyakran szerepel motivumaik között a kereszt, egy mélyen vallásos nép, aki műépítészeti megvalósításait az ázsiai szellemiségben, de európai igényességgel valósítja meg. Jelenleg turisztikai látványosságok ezek.
Végezetül a programtól kicsit eltérve, egy dokumentumfilmet néztünk meg.
Harmadik nap- ínyencség, a kitartóknak
Az „Első Gyergyói Örmény Napok” rendezvény harmadik napján, vasárnap, a programban előre kiírtuk a „Film (Meglepetés)” pontot. Hát ez a meglepetés, nem annyira volt film, mint amennyire finom.
Na de kezdjük az elején, a harmadik nap programjára nagyjából csak fiatalok voltak kiváncsiak, és ez pozitívumként fogható fel, bár lehettünk volna többen is.
Az elején egy rövid beszélgetést vezetett le, Tusa Lajos ProArt Galéria igazgatója, a vendégelőadónkkal, és Madaras Szilárddal.
Dukai Ditta személyes kötődéseiről beszélt, Örményország vonatkozásában, arról hogy mennyire otthon érezte magát Örményországban, illetve a hasonlóságokat emelte ki az erdélyi örmény-magyar párhuzamban.
A Görög Joachim Társaság céljairól, az eddigi gyűjtőmunkáról, illetve az értékeinkről beszélt Madaras Szilárd az egybegyűlteknek.
A 4 órás meglepetés, egy Gozinach nevü, hagyományos örmény nemzeti édesség volt, amellyet már két napja elkészítettünk. Annyit előrebocsátunk, hogy alapanyagok tekintetében, nálunk nem terem meg a dió.
Vendégeinknek ízlett a Gozinach, és a Vasárnapi program.
Mindenkinek köszönjük, aki eljött!
Reméljük hogy élményekben gazdagon mentek haza!
Köszönjük azoknak is, akik segítettek, és bíztak bennünk!
Célunk továbbra is az erdélyi, és gyergyószentmiklósi vonatkozású örmény értékek feltárása, és bemutatása, az örmény örökség ápolása.
Görög Joachim Társaság | | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
