Centenáriumi Örmény Napok 2007 szept 6-9 |
| Görög Joachim Társaság szervezésében:
Centenáriumi Örmény Napok
2007. szeptember 6-tól 9-ig.
Szeptember 6.-a, csütörtök.
16,00 Séta a történelmi időben - vezeti András Szabolcs, indulás örmény templom kertjéből
Koszorúzás a híres gyergyószentmiklósi örmény személyiségek emlékhelyein,
18,00 A Centenáriumi Örmény Napok ünnepélyes megnyitója. Helyszín: Pro Art Galéria,
Dr. Becsek-Garda Dezső, történész, Gyergyószentmiklósi örmények,
Veress Ilka, szociológus, Etnikai identitás-narratívák a szamosújvári örmény közösség körében,
20,00 David Yengibarian harmónika-művész, Jazz koncert, Helyszín: Művelődési Ház nagyterme, belépés ingyenes.
Szeptember 7.-e, péntek. Helyszín: Tarisznyás Márton Múzeum
17,00 Zárug Béla, Zárug Katalin, Örményország-fotókiállítás,
18,00 Örmény ételkóstoló a Múzeumkertben.
Szeptember 8.-a, szombat. Helyszín: Pro Art Galéria
17,00 Gazdovits Miklós, örménység-kutató, Az erdélyi örmények történetébõl című könyvének bemutatója,
18,00 Dr. Issekutz Sarolta, Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület tevékenysége és kapcsolatai az õshazával, az örmény diaszpórákkal,
19,00 Baróti László-Sándor, Élménybeszámoló a Lourdes-i zarándoklatról.
Szeptember 9.-e, vasárnap.
10,00 Búcsús szentmise az örmény-katolikus templomban,
12,00 Orel Dezső elméktábla-avató.
| | |
Centenáriumi Örmény Napok beszámoló |
| Tartalom | | |
|
|
|
| Miért fontos ma 2007-ben az örmény kulturáról és az erdélyi örménységről beszélni?
Egyrészt azért, mert egy egyedülálló kulturális örökséget hagytak ránk, másrészt mert egy érték-teremtő, hagyományaihoz és vallásához hűen ragaszkodó népcsoport a mai napig. És ma, amikor Gyergyószentmiklós 100 éves évfordulóját ünnepli, fontos beszélnünk erről a teremtő értékről, és fontos beszélnünk a közösségről.
Az erdélyi örménység fenmaradását, a vándorlás, és a betelepedés időszakától két alappillér tette lehetővé: a hitéhez való feltétlen ragaszkodása, és a nyelvéhez, kultúrájához való ragaszkodása. Nem véletlen, hogy nagy költőnk, Reményik Sándor néhány száz évvel az örménység Erdélybe való betelepülése után, ezen két alappillérben látja a kissebbségi megmaradás zálogát: “ne hagyjátok a templomot, a templomot, s az iskolát”. Az örménység nyelvét másfélszáz évvel ezelőtt elveszítve, csak egyházi szertartásaiban őrzi azt, így teljes mértékben a magyar kultúra, és a Kárpát-medencei magyarság része lett, egy értékes színfoltja, ennek a sokszínű és befogadó magyarságnak, amelynek örökségét saját örökségével gazdagítja.
Az Első Gyergyói Örmény Napok kultúrális rendezvényt, örmény származású illetve az örmény kultúra fennmaradásáért tenni akaró fiatalok szervezték: Buslig Barna, Fehér Csongor, Madaras Szilárd, Selyem András. A hagyomány teremtő szándékot jelzi az “Első” –szám, mert elhatározásunk, hogy minden évben mgszervezzük az örmény kultúrális napokat. Nevünket az egyik legnagyobb gyergyószentmiklósi örmény-magyar egyházi személy után Görög Joachim Társaságnak választottuk.
Arról a Görög Joachimről, akiről utóda, Vákár József plébános így ír:
„Ritka szép emberi tulajdonokkal és lelki kiválóságokkal megáldott nagy alakja volt az örménységnek, épp úgy mint az összmagyarságnak.
-Éles értelem, széles körű tudás, találó leleményesség, bölcs tapintat, okos körültekintés, mindenkin segíteni kész jó szív, imponáló energia, határtalan munkabírás, előkelő fellépés, nemes modor, gyöngéd lelkiismeret, buzgó papi lelkület és állandóan csillogó kedély jellemezte őt.” | | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
